A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jelentős szellemi erők összefogásával jött létre elkülönített állami pénzalap státusszal, amely biztosította költségvetési önállóságát. A független alapként való működtetés célja az volt, hogy a pályázati rendszer tartson "karnyújtásnyi" távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától. A kulturális járulékbevételeket elosztó NKA az évek során a kultúra finanszírozás meghatározó elemévé vált. 1999-ben az akkori kormány megszüntette az NKA pénzügyi önállóságát és azt Nemzeti Kulturális Alapprogram címen a kulturális tárca költségvetése alá rendelte. A 2006. január elsejével életbe lépett törvénymódosításnak köszönhetően az NKA visszaalakult elkülönített állami pénzalappá, amely 2006-ban 7, 3 milliárd Ft-ból gazdálkodik.
Melyek az Alap előnyei?
Az NKA törvényben is garantált függetlenségét elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudja őrizni a különböző adminisztrációs befolyásokkal szemben. A tárca költségvetési fejezetében való működés folyamatos nehézségeket jelentett a pályáztatás megtervezésében, a támogatások folyamatos folyósításában és a hosszabb távú programok kijelölésében. Önálló alapként az NKA nagyobb pénzügyi és működési biztonságot élvez, hiszen nagyobb a függetlensége az éves költségvetéstől, nincs kitéve a kormányváltások és az éves költségvetési viták hatásának. Az Alap bevétele és évvégi maradványa nem vonható el. Ugyanakkor továbbra is megmarad annak a lehetősége, hogy a kulturális járulékbevételek mellett a központi költségvetésből is átvegyen pénzeszközöket.
Rugalmasabb finanszírozási rendszer
A társadalmasított pályáztatási és kuratóriumi rendszer alapvetően nem változik. Alapként azonban az NKA az eddiginél hosszabb távú, akár 3 éven átívelő programokra is vállalhat kötelezettséget. Ez segíti a tervezhetőséget, hiszen a naptári-költségvetési év nem feltétlenül esik egybe az egyes művészeti ágakra jellemző (pl. színházi) évadokkal. Lehetővé teszi ugyanakkor művészek fellépéseinek több évre előre történő lekötését is, ami a fesztiválszervezők munkáját teszi kiszámíthatóbbá. Lehetőség lesz a pályázati célhoz legjobban igazodó finanszírozási forma (elő, utó vagy vegyes finanszírozás) alkalmazására, ill. visszatérítendő, vissza nem térítendő vagy vegyes támogatás folyósítására, továbbá pénzbeli vagy természetbeni juttatás biztosítására.
Összeférhetetlenség
Ne azok kapják a pénzt, akik osztják.
A törvénymódosítás egyik legfontosabb célja volt a kollégiumi döntések és a pályázatok elbírálásának tisztasága, támadhatatlansága és átláthatósága. Ezért most törvényi szinten és a korábbinál szigorúbban szabályozzák a kurátorok összeférhetetlenségét. A kiadók hosszabb távú projektjeinek is kedvez a több évre vállalható pénzügyi kötelezettség.
Ennek megfelelően:
- A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.
- A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagja nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, továbbá ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.
- A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
- A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
Pályázati könnyítések
Az NKA számos pályázóbarát intézkedést vezet be.
- On-line pályáztatási rendszer beindítása - gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb.
- Felgyorsul és egyszerűsödik a döntéshozatali folyamat: a jelenlegi 100-120 napos lebonyolítási idő 70-80 napra rövidül.
- A pályázók - választásuk szerint-a jövőben mentesülhetnek a köztartozás-igazolás beszerzése alól.
- Az NKA minden év utolsó negyedében megalkotja, és nyilvánosságra hozza a következő év teljes pályázati naptárát, tematikusan és időrendben. Ez igazodik majd az adott művészeti ág sajátosságaihoz.
Az NKA területei:
Az Alap működési költségeken túli forrásainak felhasználására a miniszter és a 16 állandó kollégium hivatott. A kollégiumokban összesen 122 kurátor vállal szerepet. Az egyes szakmai kollégiumokba a tagokat fele-fele arányban a miniszter saját hatáskörében, illetve a szakmai szervezetek delegálása alapján nevezi ki. A kollégiumi tagok mandátuma 4 évre szól.
A Bizottság, az Alap vezető testülete, 2006. január 1-jétől 11 fős.
A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki. A Bizottság tagjainak felét (5 fő) a miniszter saját hatáskörében, másik felét az érintett szakmai és társadalmi szervezetek javaslata alapján 4 évre bízza meg.
A Bizottság az Alap elvi, irányító és koordináló testülete.
Budapest, 2006. március 22.
Hivatalos weboldal |
Nemzeti Kulturális Alapprogram
