Az Európai Unió a világ legfejlettebb régióinak egyike. 2007. január 1.-től, amikor újabb 2 taggal bővült (Románia és Bulgária), belső piacának erejét már 27 tagállam, és ennek közel 500 millió lakosa adja. Azonban nem minden európai lakos élvezi ugyanazokat az előnyöket és sikerük esélyei sem egyformák társadalmi-gazdasági vonatkozásban.
A különbségeket a lakóhelyek eltérő jellemzői, tulajdonságai adják. Ebben a helyzetben a társadalmi és gazdasági kohézió jelentős szerephez jut, ugyanakkor -az 1993-ban életbe lépett Maastricht-i szerződés szerint- ez az Európai Unió fő célkitűzése is.
Ahogyan az Európai Közösség Szerződése fogalmazza, a kohézió az Európai Unió "általános harmonikus fejlődését" támogatja és a "régiók fejlettségi szintje közötti különbségeket és a hátrányos helyzetű területek fejlődésének hiányosságait" kívánja csökkenteni. Az Európai Unió kohéziós politikája mindenekelőtt a szolidaritás politikája.
Az 1958-as Római Szerződés még nem tesz említést a Strukturális Alapokról vagy közösségi regionális politikákról. Csak az 1970-es évek után - amikor az Unió gazdasági válsággal és az első bővítéssel szembesült - fordult a figyelem a régiók problémái fele, és ekkor születtek az első javaslatok egy ilyen jellegű politika kidolgozása érdekében.
A Strukturális Alapok olyan pénzügyi eszközök, amelyeken keresztül az Európai Unió a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek felszámolását segíti, a gazdasági-társadalmi kohézió megvalósítása érdekében.
Az Európai Unió társadalmi-gazdasági kohéziós politikájának a 2007-2013 közötti időszakban három fő célkitűzése van:
1) Konvergencia, mely célkitűzést a Kohéziós és Strukturális Alapok teljes költségvetésének 80%-val finanszírozzák azokban a tagállamokban, ahol az 1 főre eső GDP kisebb, mint az EU átlag 75%-a és amelyek besorolhatóak az ú.n. "statisztikai effektusba" (ide tartozik az összes 2005 után belépett tagország).
2) Regionális versenyképesség és a munkaerő foglalkoztatása, mely célkitűzést a Kohéziós és Strukturális Alapok teljes költségvetésének 15%-val finanszírozza az EU azokban a tagállamokban, amelyek a konvergencia célkitűzés alapján nem támogathatóak.
3) Európai területi együttműködés, mely 5%-os finanszírozásban részesül, és a határmenti és regionális együttműködést támogatja.
A 2007-2013 közötti tervezési időszakban a következő három alapot ismerjük, mint Strukturális Alapok (zárójelben a maximálisan megállapított támogatási arányok):
- az Európai Regionális Fejlesztési Alap -ERFA: 1975-ben jött létre, a gazdasági szempontból hátrányos helyzetű régiók támogatását szolgálja, elsősorban termelő beruházások, infrastruktúra és a kisvállalkozások fejlesztését segíti (EU-75%, Románia esetében 85%)
- az Európai Szociális Alap - ESZA: 1960-ban jött létre, elsődlegesen a szakképzés és a foglalkoztatás ösztönzését hivatott támogatni ezen kívül segítséget nyújt az 1., 2., célkitűzések megvalósításához (EU-75%, Románia esetében 85%)
- a Kohéziós Alap - KA: az integráció regionális és szociális különbségeinek mérséklését szolgálja. (85% az összes költségnek, vagy 80%-a a támogatható költségeknek)
és két kiegészítő cselekvést:
- Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap - EMVA: 1962-ben jött létre, a mezőgazdasági struktúraátalakítás és vidékfejlesztés támogatását szolgálja (EU-75%, Románia esetében 85%), és
- Európai Halászati Alap- EHA: 1993-tól működik a halászati ágazat alakításának segítésére. (EU-75%, Románia esetében 85%).
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogat:
- munkahely teremtő vagy megtartó termelő beruházásokat,
- infrastrukturális beruházásokat, különös tekintettel a közlekedési, kommunikációs és energetikai infrastruktúrára, valamint a városi és vidéki területek regenerációjára,
- helyi fejlesztési és foglalkoztatási kezdeményezéseket, a kis- és középvállalkozások tevékenységét,
- a régiók strukturális alkalmazkodását segítő oktatási és egészségügyi beruházásokat.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) célterületei a munkanélküliség megelőzéséhez és csökkentéséhez, a humán erőforrás fejlesztéshez és a társadalmi integrációhoz kapcsolódóan
- az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása,
- az esélyegyenlőség ösztönzése a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében,
- az oktatás, képzés, tanácsadás támogatása az élethosszig tartó tanulás ösztönzése érdekében,
- az innováció, alkalmazkodó készség és a vállalkozói szellem ösztönzése,
- külön intézkedések a nők munkaerőpiachoz való hozzáférésének javítására.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatható tevékenységek a vidékfejlesztés területén:
- agrárgazdaságokba történő beruházás,
- mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének a javítása,
- fiatal gazdálkodók indítása,
- képzés,
- vidéki térségek beilleszkedésének és fejlődésének az elősegítése.
Az Európai Halászati Alap (EHA) feladatai:
- a halászati erőforrások és hasznosításuk közötti fenntartható egyensúly megteremtésének segítése,
- a versenyképesség és az életképes vállalkozások fejlődésének erősítése az ágazatban,
- a halászati termékek kínálatának és hozzáadott értékének javítása,
- a halászattól és az aquakultúrától függő térségek revitalizációja. |
Strukturális Alapok
