 |
Szócikk | Magyarázat | | acquis communautaire | Közösségi vívmányok: az EU jogszabályainak összesége.
|
| Agenda 2000 | 1999-ben elfogadott megállapodás az unió erősítéséről és bővítéséről. Fő fejezetei: középtávú (2000–2006) pénzügyi előirányzat, közös agrárpolitika, strukturális politika reformja, bővítés.
|
| alapszabadságok | Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása a tagországok között.
|
| alapszerződések | Az Európai Szén- és Acélközösséget (1951), az Európai Gazdasági Közösséget (1957) és az Európai Atomenergia Közösséget (1957) megalapító szerződések, az egységes európai okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint az Amszterdami Szerződés (1997) összefoglaló neve.
|
| amszterdami szerződés | Az 1997 októberében aláírt, a római és a maastrichti szerződéseket módosító amszterdami szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Főként a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintő módosításokat tartalmaz, ezen felül elmélyíti az unió közös politikáját és kiterjeszti az Európai Parlament döntési jogait.
|
| avis | Országvélemény. Az Európai Tanács felkérése alapján az Európai Bizottság készített véleményt arról, hogy a csatlakozási kérelmet benyújtó ország felkészültsége alapján mennyire tesz eleget az uniós tagság követelményeinek.
|
| biztos | Az Európai Bizottság tagja.
|
| CAP | Közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy).
|
| cassis de dijon | Egy Franciaországban gyártott likőrfajta neve után az Európai Bíróság 1979-ben tárgyalt precedens értékű esete, mely alapján egy tagországban jogszerűen gyártott és forgalmazott terméket minden korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni egy másik tagállamban.
|
| CEC | Európai Bizottság (Commission Of The European Communities).
|
| CEECs | A közép- és kelet-európai országok (Central and Eastern European Countries).
|
| CEFTA | Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Association).
|
| csatlakozási szerződés | A csatlakozáskor a csatlakozó országok és a tagállamok állam- és kormányfői által aláírt szerződések, melyeket hatályba lépésükhöz a tagországok parlamentjének vagy lakosságának is jóvá kell hagynia. A csatlakozási szerződések a közösségi joganyag alapszerződéseinek részét képezik.
|
| derogáció | Átmeneti mentesség iránti igény. Valamely tagország átmenetileg mentesül bizonyos, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól.
|
| EBESZ | Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Célja az emberi jogok tiszteletben tartatása, a fegyveres konfliktusok megelőzése és a válságkezelés Európában.
|
| EBRD | Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank of Reconstruction and Development).
|
| ECU | Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank of Reconstruction and Development).
|
| ECU | Európai elszámolási egység (European Currency Unit). Az Európai Monetáris Rendszer keretében 1979-ben létrehozott közös, ún. kosárelszámolási egység.
|
| EIB | Európai Beruházási Bank (European Investment Bank).
|
| EK | Európai Közösség.
|
| előcsatlakozási alapok | Az EU által a tagjelölt országok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez biztosított pénzügyi források. A három előkészítő alap a PHARE, a SAPARD és az ISPA.
|
| EMOGA | Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, a Strukturális Alapok mezőgazdaságot támogató pénzügyi eszköze.
|
| EMU | Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union).
|
| EP | Európai Parlament.
|
| EP választások | Európai parlamenti választások.
|
| ESF | ESZA - Európai Szociális Alap, a Strukturális Alapok humánerőforrás-fejlesztést támogató pénzügyi eszköze.
|
| EU 6 Keretprogram | Kutatási és fejlesztési tevékenység támogatására létrehozott, 4 éves időtartamú közösségi program.
|
| EUREKA | Európai Kutatási Koordinációs Iroda.
|
| EURES | Európai munkaügyi szolgálat (European Employment Services). Munkalehetőségeket tartalmazó adatbázis az EU-állampolgárok számára.
|
| euró | az Európai Unió fizetőeszköze, jelenleg 12 EU tagállam hivatalos fizetőeszköze
|
| Európa Nap | Május 9-én ünneplik az Unió minden tagállamában a hivatalos Európa Napot annak emlékére, hogy Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-i nyilatkozatában javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására.
|
| Európa Tanács | Strasbourgi székhelyű, 1949-ben létrehozott, főként Európa-politikai, emberjogi kérdésekkel foglalkozó kormányközi szervezet (Council of Europe). Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal!
|
| Európai Beruházási Alap | Az Európai Beruházási Bank forrásaiból 1992-ben létrehozott alap. Feladata a tagállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása.
|
| Európai Ifjúsági Központok | Az Európa Tanács intézményei, melyek az európai ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatrendszer kiépülését segítik tanfolyamok, szemináriumok szervezésével. Az egyik ifjúsági központ Budapesten található.
|
| EUROPOL | Az EU egyik intézménye. Feladata a konkrét ügyekben való állásfoglaláson túl az alapszerződések és az EK-jog értelmezése.
|
| fehér könyv | Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett, valamely nagy horderejű kérdés tervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbi jogszabályalkotás számára.
|
| három pillér | Az európai közösségek (EK, Montánunió, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés.
|
| ISPA | Az egyik előcsatlakozási alap; a csatlakozó országok strukturális felzárkózását segíti (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession).
|
| jogharmonizáció | Az EU tagországok nemzeti jogszabályaikat egymáshoz, illetve az EU-jogszabályokhoz igazítják.
|
| kohézió | Az EK gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a régiók közötti különbségek mérséklése a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében.
|
| konvent | Közös európai alkotmány létrehozására felállított testület; elnöke Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő.
|
| konvergencia kritériumok | A Gazdasági és Monetáris Unióban való részvételhez szükséges, az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési deficitre, az államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitás mértékére előírt kritériumok
|
| koppenhágai kritériumok | A csatlakozni kívánó kelet-európai országok számára 1993-ban Koppenhágában megállapított alapfeltételek, nevezetesen a demokratikus intézményrendszer, a működő piacgazdaság és az acquis communautaire átvétele.
|
| kormányközi konferencia | Az Európai Tanács által kezdeményezett üléssorozat a tagállamok kormányainak képviselői részvételével bizonyos nagy horderejű döntések előkészítésére.
|
| közös agrárpolitika | A közösségi szintre emelt mezőgazdasági politika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidékfejlesztés.
|
| közösségi kezdeményezések | A strukturális alapokat kiegészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. A négy közösségi kezdeményezés az EQUAL, az INTERREG, a LEADER és az URBAN.
|
| közösségi programok | Az EU közös politikáinak megvalósítását célzó, számos területen működő, általában négy-hat évre létrehozott programok.
|
| közösségi vívmányok | Az EU jogszabályainak összessége (acquis communautaire).
|
| LIFE program | A környezet javítását célzó közösségi program.
|
| luxemburgi csoport | A most csatlakozottak közül az a hat ország, amellyel a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az első körben, az 1997-es luxemburgi csúcson döntött az EU (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia).
|
| maastrichti szerződés | Az Európai Uniót létrehozó, 1992-ben aláírt és 1993-ban életbe lépett szerződés.
|
| nettó befizető | Azok a tagállamok, amelyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát visszakapnak onnan.
|
| nizzai szerződés | 2001-ben aláírt szerződés az Európai Unió intézményi és döntéshozatali reformjáról a bővítéssel összefüggésben.
|
| NUTS | Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája. (NUTS 1 szint: a 77 nagyobb régió összefoglaló elnevezése az EU-ban; NUTS 2 szint: kisebb régió, általában azonos az ország közigazgatási egységével; NUTS 3 szint: kisebb közigazgatási egységek összessége, NUTS 4 szint: helyi szinten meghatározott kisebb körzetek).
|
| NYEU | A Nyugat-Európai Unió elnevezésű szervezetet (Western European Union) 1954-ben hozták létre a Benelux-államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország, majd később Portugália, Spanyolország és Görögország is csatlakozott. A szervezet a tagállamok gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének, valamint a közös védelemnek elősegítésére jött létre, majd a válságkezelésre irányult. 1999-ben döntés született a Nyugat-Európai Unió EU-ba való fokozatos beolvasztásáról, majd 2001. július elsejével a szervezet érdemi működése megszűnt, de névlegesen még nem számolták fel.
|
| PHARE | A Phare (Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy) a három előkészítő alap egyike. Eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre: a közép- és kelet-európai országok számára nyújtott támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez.
|
| PPE | Európai Néppártok kereszténydemokrata frakciója az Európai Parlamentben.
|
| regionális politika | Az EU egyik legfontosabb közös politikája a régiók közötti különbségek mérséklésére. Legjelentősebb pénzügyi eszközei a strukturális alapok.
|
| római szerződések | 1957-ben aláírt és 1958-ban életbe lépett szerződések az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség megalapításáról.
|
| SAPARD | A SAPARD (Community Support Regulation for Pre-Accession Measures for Agriculture and Rural Development) a három előkészítő alap egyike, mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás .
|
| schengeni egyezmény | Schengenben állapodtak meg 1985-ben a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan eltörlik az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott a többi EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az egyezmény 1995 májusában lépett életbe. Az amszterdami szerződés a Schengeni Egyezményt az EK jogszabályainak szintjére emelte, így az átkerült az EU első pillérébe.
|
| Socrates program | Oktatási közösségi program a hallgatói és oktatói mobilitás elősegítésére, tantervfejlesztésre, iskolai együttműködésre, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakon való részvételre, illetve európai közös kezdeményezések megvalósítására a felnőttoktatás, a nyelvoktatás vagy a kommunikációs és információs technológiák oktatásban történő felhasználása terén.
|
| strukturális alapok | A közös regionális politika pénzügyi eszközei; részei az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs része, a Regionális Fejlesztési Alap és a Halászati Orientációs Alap.
|
| szubszidiaritás | A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők.
|
| TEN | Közösségi program a transzeurópai energia-, közlekedési és távközlési hálózatok határokon átnyúló fejlesztésére.
|
| WEU | Ld. NYEU
|
| YOUTH | Az Ifjúság 2000-2006 elnevezésű közösségi program a fiatalok mobilitását, a szolidaritási, illetve a fiatalok által irányított programokat, valamint az ifjúságpolitikáért felelős felnőttek továbbképzését segíti elő.
|
| zöld könyv | Az Európai Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum, melynek célja rámutatni egy adott ágazat legfontosabb megoldatlan kérdéseire, és felhívni az ágazat szereplőit az állásfoglalásra.
|
EU kislexikon 
